Festõ, grafikus. (Nagyszentmiklós, 1884. ápr. 24. – Budapest, 1972. júl. 1.) 1901–1905 között a Mintarajziskolában Balló Edénél, Hegedûs Lászlónál, Zemplényi Tivadarnál tanult. Már elsõ éves növendékként karikatúrákat rajzolt a Kakas Márton és a Borsszem Jankó c. élclapok számára. Mint karikaturista a Harag álnevet használta. 1905-ben Münchenbe ment, ahol A. Ažbe-nál tanult. 1909–10-ben Berlinben dolgozott, Falus Elekkel közösen plakátokat és könyvillusztrációkat készített. 1910 õszén hazatért és részt vett a Kecskeméti Mûvésztelep megalapításában. 1911-ben Párizsban, Brüsszelben és Londonban járt tanulmányúton. 1919-ben a Tanácsköztársaság alatt a Képzõ- és Iparmûvész Szakszervezetek Szövetségének elnöke volt. 1920-ban a Szinyei Társaság alapító tagjai közé tartozott. 1921-ben Németországban, majd az ezt követõ években Hollandiában, Párizsban, Münchenben és Olaszországban járt, közben részt vett kiállításokon is. 1905-tõl állított ki. 1928-tól 1946-ig számos kiállítást rendezett. Többnyire tájképi környezetbe helyezett aktkompozíciókat, tájképeket, portrékat festett. Ábrázolásának eszközeit a szabadban való festés gyakorlatából vette, tájpiktúrájában sok elem utal az impresszionizmus elõtti hagyományokra. Nagyobb gyûjteményes kiállításai az Ernst Múzeumban voltak (1920, 1924, 1954). Emlékkiállítását 1974-ben rendezte meg a Magyar Nemzeti Galéria. Mûveit múzeumok õrzik. Nagyon sok könyvillusztrációja és újságrajza jelent meg különbözõ hazai és külföldi lapokban. Az 1910-es években a Vasárnapi Újság, az 1930-as években a Pesti Napló rajzolója volt. Ugyanitt rajzos riportokat és cikkeket is írt. Mûvészeti cikkei szaklapokban is megjelentek. Gazdag írásos hagyaték maradt utána. Munkácsy-díjas (1952), érdemes mûvész (1964).
/Magyar Életrajzi Lexikon/Kép: Önarckép, 1933 Polgár Galéria és Aukciósház ??