Festõ. (Szolnok, 1903. szept. 20. – Budapest, 1945.) Mûvészeti tanulmányait Fényes Adolf, Hermann Lipót és Rudnay Gyula keze alatt folytatta. 1928-tól dolgozott a szolnoki mûvésztelepen haláláig. A Mûcsarnokban, az Ernst Múzeumban és a szolnoki kiállításokon szerepelt rendszeresen munkáival. Munkássága teljes egészében Szolnokhoz kötõdik. A húszas évek végén már kialakult a telepen a mûvészeknek azon köre, amely télre sem hagyta el Szolnokot. Chiovini Ferenc, Udvary Dezsõ, Förstner Dénes, Pólya Tibor mellett Révész Péter Pál is közvetlen szervezõje-résztvevõje lett a téli rendezvényeknek, többek között a Karácsonyi képkiállításoknak. 1933-tól a Mûvészeti Egyesület állandó és térítésmentes kiállítóhelyet kap a városban, Gettler Izidor bankár Magyar-utcai házában. Az itt megrendezett önálló kiállítások sorában szerepel 1934-ben Révész Péter Pál is. A mûvész teljes energiájával vesz részt a mûvésztelep és a város közös programjainak szervezésében, kiállít, különbözõ mûvészeti témákban elõadásokat tart. Majd pedig a nyári, országos hírû Garden Partyk rendezésében jeleskedik. Az 1936-os, Nemzeti Szalonban megrendezett szolnoki mûvésztelepi kiállításról írott kritikák mint a „leheletfinom költõi hangulatok lírai festõjét” említik. A zsidó származásúakra vonatkozó, 1938-tól fokozódó megszorítások, munkaszolgálatok, majd gettóba zárásuk, elhurcolásuk már évekkel halála elõtt lezárta pályáját. Halálának pontos ideje és helye ismeretlen.Az OMIKE Mûvészakció I. képzõmûvészeti kiállításán szerepelt „Kútnál” és „Szolnoki udvar” címû festményeivel.
/http://www.djm.hu/nka/vasarlas.htm PIM AdattĂĄr, KiĂĄllĂ­tĂĄs katalĂłgusok/