Festõ. (Galgóc, 1885. ápr. 2. – Budapest, 1974. nov. 3.) Munkácsy-képeket másolt a Nemzeti Múzeumban, majd a Mintarajziskolán esti aktrajzra járt. Késõbb Münchenbe ment, ahol Anton Ažbé ingyenes növendéknek vette fel magánakadémiájára. 1906-ban a nagybányai mûvésztelepen Ferenczy Károly mellett dolgozott, majd Párizsban a Grand-Chaumiere növendéke lett. Nagy hatást gyakorolt rá a fiatal Picasso kiállítása. 1910-ben állított ki elõször a Rózsa Miklós-féle Mûvészházban, 1915-ben A Tett, 1916-ban a Ma csoporthoz csatlakozott. Szoros barátságot kötött Kassák Lajossal, 1917-ben megalakították a Hetek csoportját, a tagok között volt Kmetty János, Nemes Lamphért József és Uitz Béla. Alapításától tagja volt a Képzõmûvészek Új Társaságának (KÚT). 1927-ben megkapta a KÚT kitüntetõ elismerését. Elsõ egyéni kiállítását 1923-ban rendezte Bokros-Birman Dezsõvel a Belvedere Galériában. Szobrokat is készített. A német expresszionizmus hatása alól fokozatosan felszabadulva egyre inkább a mozgásdinamikát kifejezni akaró futurizmus és a kubisztikus szerkesztés felé haladt mûvészi felfogása, késõbbi mûveit már egyfajta szintetizáló harmónia jellemzi. Színei redukáltak, késõbbi képein a szürke változatai dominálnak. 1958-ban a mûcsarnokban, 1970-ben a Magyar Nemzeti Galériában rendezték meg kiállítását.
/Magyar Életrajzi Lexikon/