Festõ. (Zalaegerszeg, 1908. aug. 6. – Budakeszi, 1941. szept. 7.). A Képzõmûvészeti Fõiskolán Csók István növendéke volt (1927 – 30). A Nemzeti Szalon 1928-as kiállításán bemutatott csendélettel jelentkezett elõször. A Kassák Lajos szerkesztette Munka c. lap fiatal konstruktív mûvészeihez csatlakozott. 1930 – 34 között Korniss Dezsõvel együtt Párizsban Légernél tanult. Itt megismerkedett a kubizmussal, a szürrealizmussal, de ezeknél is nagyobb hatással volt rá az avantgarde szovjet filmmûvészet. 1934-tõl Szentendrén és Szigetmonostoron a bartóki népzenegyûjtés módszerét követve népi képzõmûvészeti motívumokat kutatott. Számos rajzán a szentendrei parasztmûvészet és anyagi kultúra metamorfózisa ment végbe. Stílusában népi motívumok absztrakt és szürrealista jegyekkel, szimbólumokkal is ötvözõdtek. Ugyancsak magába szívta a szerb egyházmûvészet stílusát is A Képzõmûvészek Új Társasága (KUT) visszautasította mûveit, gyûjteményes kiállításait barátoktól kölcsön kapott mûtermekben rendezte. A fasizmus kiváltotta szorongásos életérzést apokaliptikus szörnyeket idézõ rajzaiban vetítette ki. A sokat nélkülözõ festõ fiatalkori betegsége, tüdõbaja a negyvenes évek elején kiújult, a budakeszi tüdõszanatóriumban halt meg. Az Alkotás mûvészházban 1943-ban rendezett emlékkiállítása után mûveit több tárlaton is bemutatták. Mûvészete a magyar avantgarde piktúra legegyénibb terméke. Racionalista szerkezeti elv és szürrealisztikus vizionáriusság egyesült mûvészetében. 1948-ban az Európai Iskola rendezésében, 1966 áprilisában Szentendrén gyûjteményes emlékkiállításon mutatták be mûveit.
/Magyar Életrajzi Lexikon, Mûvészeti Lexikon, S. Nagy Katalin: Emlékkavicsok/Kép: http://maniasdepresszio.uw.hu/oldal/hirek/hirek105.php