(Kaposvár, 1881. szept. 15.–Bp., 1958. máj. 5.): író, drámaíró. Legnagyobb sikerét a Viktória c. operettjével – amelyet Ábrahám Pál zenéjével 1930-ban a Király Színház mutatott be – és a Hivatalnok urak c. drámájával – Magyar Színház, 1909 – aratta. Írt regényeket is. Mûveiben a gondokkal és bajokkal küszködõ kisember sorsát ábrázolta. 1901-ben, 1902-ben és 1904-ben elnyerte az MTA Kóczián-díját A király arája, Dacos lelkek és a Hadik huszárok c. mûvével. Drámái: A császár katonái (1908); A kuruzsló (1909); Nincs tovább (1911); Halló (1913); A vörös szegfû (1914); Grün Lili (1916); Terike (1919); A lányom (1920); Kis unokák (1924); Pántlika (1925); Tüzek az éjszakában (1928); Az égõ város (1929). Librettója: Buttykay Á.: Az ezüstsirály (1920).