Festő. (Törökszentmiklós, 1863. máj. 3. – Budapest, 1944. nov.) A budapesti Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly növendéke volt, majd Münchenben, Párizsban és Nagybányán folytatta tanulmányait. Főleg portrékat és életképeket készített (Nehéz elhatározás, Éltető napsugár, 1893). A Műcsarnokban rendezett első kiállítását több gyűjteményes kiállítás követte a Nemzeti Szalonban (1905, 1927), mely 1909-ben egyik női arcképét jubiláris aranyéremmel jutalmazta. Több festményét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria. 1944 novemberében halt meg Budapesten.
/Magyar Életrajzi Lexikon, Kik voltak Ők?, S. Nagy Katalin: Emlékkavicsok, Horák Magda: A magyar értelmiség veszteségei az 1940-es években., Memento Magyarország 1944./