Fest?. (Nagyvárad, 1885. febr. 28. ? Dachau, 1945. ápr. 20.) 1904-1905-ben a budapesti Mintarajziskolában Zemplényi Tivadar fest?m?vész volt a mestere, majd a párizsi Julian Akadémiára került. Az itt készült alkotásokból 1907-ben tárlatot rendezett a nagyváradi megyeházán. Közeli kapcsolatba került a Holnap-körrel, különösen Ady Endrével és Dutka Ákossal. 1908-ban több képpel szerepelt a Nemzeti Szalonban, 1940-ben a m?vészházban, majd több kiállítást rendezett Svéd-, Német és Franciaországban. A '20-as évek elején a nagybányai fest?kolónián és a fels?bányai m?vésztelepen dolgozott, ahol számos plein air m?vet festett. 1925-ben Párizsban, 1926-ban Olaszországban tevékenykedett, szorgalmasan festette figurális munkáit. Ezt követ?en Nagyváradon m?ködött, és naturalista jelleg? életképeket, tájképeket, portrékat és enteri?röket alkotott. Nagyvárad fest?je volt, évtizedeken át gazdagon áradó m?vészete a város és vidékének sajátos szellemiségéb?l, etnikumából többet szívott magába. A váradi romantikus utcák, terek, az Élesd, Belényes és Félixfürd? környéki hegyek és dombok, települések, szokásaikkal, hagyományaikkal, a szántóföldeket m?vel? parasztság, Bihar sajátos és változatos népéletét jelenítette meg Nagyváradon készült m?vein. Együtt eszmélt a Holnap költ?ivel, a szecessziós építészet váradi kivirágzásaival, és Adyval Párizsban. 1907-ben készült Ady-portréja egyike a legels? leghívebb Ady-képmásoknak. Több alkotása van a nagyváradi múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, valamint erdélyi és külföldi magángy?jteményekben.1945-ben Dachauban halt meg.
/Magyar fest?k és grafikusok életrajzi lexikona, S Nagy Katalin. Emlékkavicsok, Kieselbach Galéria és Aukciósház ? M?vészek ABC, PIM Adattár/