Szép Ern? (1884 - 1953)
Költ?, író (Huszt, 1884. június 30. ? Budapest, 1953. október 2.). Apja, Szép Sámuel tanító, az egész országot végigvándorolta, végül Hajdúszoboszlón telepedett le. Szép Ern? gimnáziumi tanulmányait Hajdúszoboszlón és Debrecenben kezdte, Mez?túron folytatta; már az alsóbb osztályokban kit?nt versíró tehetségével. Tanára, Kolozsvári Aladár figyelt fel rá, az ? támogatásával jelent meg els? kötete (Els? csokor, Mez?túr, 1902). Érettségi vizsgáját nem tette le, Budapestre költözött, s élclapokban közölte hol kormánypárti, hol ellenzéki bökverseit. Címíróként dolgozott a Hermes Banknál. 19 évesen A Hétben is szerepelt ?szezonversekkel?. A Nyugatnak indulásától munkatársa, s ezzel egyid?ben a F?városi Cabaret Bonbonniere rendszeres sanzonszerz?je; sanzonjait maga adta el?. Kigúnyolta a kor politikai, kulturális és m?vészeti életét, és szellemesen vágott a bécsi udvar felé is. 1911-ben a Nyugat Könyvtár adta ki Kucséber kosár cím? glosszákat és verseket tartalmazó kötetét, 1912-ben els? érett verseskönyvét (Énekeskönyv) is a Nyugat jelentette meg. Bár Kabaret-dalai (1908) már korábban népszer?vé tették, még többen emlegették háborús dalait, melyeket Medgyaszay Vilma és Sajó Géza vittek sikerre. Korai lírájának leghíresebb antológiadarabja a Nem volt játékom (1910), mely kés?bb Gyermekjáték címmel a kor ünnepelt színészn?inek kedvelt el?adási darabja volt. Szép Ern? életérzését, szemléletét a nosztalgia jellemezte. Az Estnek megindulásától kezdve (1910) állandó munkatársa volt, naponta jelentek meg glosszái; szellemesen, irodalmi igénnyel szólt a legkülönfélébb jelenségekr?l, eseményekr?l. Mestere volt a tárcanovellának is, bár szerényen irka-firkának nevezte e m?faját (azonos címmel kötetet is adott ki 1913-ban). Az 1. világháború elején önkéntes betegápoló és haditudósító volt, 1915-t?l egyre jobban a béke híve lett. A Lila ákác (1919) abba a magyar regénysorba tartozik, amely a régi Budapest szellemiségét akarta maradandóvá tenni; Molnár Ferenc és Krúdy Gyula a közvetlen rokona. Szép Ern? 1920?21-ben Bécsben élt emigrációban, itt jelentek meg avantgárd ihletés? ?hosszú versei?. 1925-t?l, megindulásától Az Újság munkatársa, a polgári liberális eszmék szószólója. Elbeszéléseinek egyik vezérmotívuma ekkortájt, hogy a magyarországi egészséges fejl?dés gátja a dzsentroid szellem tovább élése. A húszas években Szép Ern? népszer? színházi szerz? volt. Patika (bemutató: 1920. február 13.) cím? darabját botrányok kísérték (részben emiatt ment Bécsbe), a V?legény azonban jó szereposztással sikert aratott (bemutató: 1922. május 3.), jóllehet a jobboldali sajtó céltáblája lett. A Lila ákác adaptációja kirobbanó siker volt. (1934-ben film készült bel?le Székely István rendezésében.) 1930-ban volt az Azra bemutatója, ismét sikert aratott. A zsidótörvények és a háború alapjaiban változtatták meg életvitelét. 1944-ben 33 év után el kell hagynia margitszigeti otthonát, augusztusban ?csillagos házba? internálták, de a svéd követség mentelmi útlevelével rövid id?re szabadult. 1944. október 20-án a nyilasok munkaszolgálatra hurcolták. November elején elbocsátották. Viszontagságait Emberszag (1945, angolul: The smell of humans, A memoir of the holocaust in Hungary, ford. BÁTKI, John, bev. TANDORI Dezs?, Bp.?London?New York, 1994, 1998) cím? kötetében írta meg. 1948 után szegénységben élt. A Pet?fi Társaság elismerte, tagjai közé választotta. OSZK MEK ? Irodalmi Szerkeszt?ség (Rónay László szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000) |